szarvacskás sócserje (göt. poa, lat. Hammada salicornia): a libatopfélék családjába tartozó növény. - Jer 2,22: „még ha nátronnal mosod is magad és jó sok lúgot használsz is hozzá, gonoszságod akkor is megmarad színem előtt, bélyegül”. - ~ből készítették mosáshoz és ványoláshoz a →lúgot. Hamuja olívaolajban főzve szappanszerű kenőcsöt képez, amit a régiek tisztításra használtak. Az Aravah-völgyben, Negevben, a Sínai-fszg-en és É-Arábiában igen gyakori növényt az egész arab világban mindenhol rimth néven ismerték, amelyet a bibliai szövegekben személy és településnevek rejtenek kisebb módosulásokkal. Az arab hammada név kősivatagot, a latin eredetű salicornia, hegyesen felkunkorodó, pozsgás leveleire utalva, szarvacskákat jelent. E méternyi, levéltelen, pozsgás cserjék különösen az akáciás ligeterdőket és más pusztai növényközösségeket kedvelik. Zöld, húsos szárcsomóikban kora télen jelentéktelen, apró, szélbeporzással termékenyülő virágok jelennek meg. Egymagú, száraz termései repítő-szárnyas csészébe zárva terjednek. A ~ mannanövény, a rovarcsípések nyomán képződő apró, édeskés, puha izzadmányait a helybeliek csemegeként fogyasztják. - Rokon fajai a fekete sócserje, Afrika és Arábia sivatagaiban tömegesen élő törpecserje, sziksó-tartalma miatt a helybeliek mosásra használják; a sínai sócserje, melynek tetűcsípések helyén képződő édeskés duzzanatait a beduinok gyűjtik táplálkozási célokra. Ky.Z.

Kereszty 1998:245.